Az állófogadást Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök nyitotta meg, majd Ft. Dr. Vik János szatmári egyházmegyés pap, a Kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának adjunktusa tartott előadást a svábok hithez való ragaszkodásáról. Előadásában kiemelte a sváb múlt és jelen értékteremtő jellegét, a katolikus egyházban tett áldásos hatását. Mint mondta, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a sváboknak nagyban köszönheti létrejöttét, hiszen a katolikusság igen nagy részét tették és teszik ki ma is vidékünkön, sok papot, püspököt adva. A sváb jelenlét ugyanakkor nem választható el gróf Károlyi Sándor nevétől, és a Károlyi családtól, akiknek hálával tartoznak. Vik János ugyanakkor kiemelte, a svábok számára fontos az identitás megtartása, és nem kell azt kizárólagossá tenni, hiszen lehet valaki egyszerre sváb és magyar, vagy sváb és román. „Az egyháznak mindig volt identitásképző és identitásmegtartó hatása tagjaira. Ezt szociológiai értelemben köthetjük a befogadás fogalmához. Az önazonosság lehet egészségesen kettős, vagy hármas is, nem kell kizárólagos jellegű legyen. A lényeg, hogy minél szabadabban kerüljön befogadásra."
A rendezvényen jelen volt a Károlyi család leszármazottja Dürckheim Francesca grófnő németországból, férje, Dürckheim Cristian őrgróf, valamint gróf Károlyi György magyarországról. Dürckheim Francesca grófnő az előadást követően szólt a jelenlévőkhöz, örömét fejezve ki a rendezvénysorozat és a kiállítás megszervezéséért. Elmondta ugyanakkor, létrehoztak egy Károlyi Sándorról elnevezett alapítványt, melynek égisze alatt, a jövőben szeretnének a hagyományok ápolására, a szatmári svábok megsegítésére, az egyház és a Károlyi család kapcsolatának ápolására fordítani.
Az állófogadás, a kiállított tárgyak megtekintésével, kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A Püspöki Palota dísztermében berendezett tárlat a nagyközönség számára június 1-ig, a Püspökség hivatali ideje alatt belépési díj nélkül látogatható.
1712-ben indult meg gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére a svábok betelepítése a németországi Württemberg tartományból. Az útnak induló közösségek erősen ragaszkodtak hitükhöz, a csoportokat pedig papok kísérték, akik megszervezték a vallásos életet, összetartva a hazájukból elvándoroltakat. Így sikerült aztán új hazára találni vidékünkön, jövőt építeni, és a viszontagságos időkben is megmaradni. A szatmári svábok története a mai napig íródik, életükben pedig változatlanul fontos szerepet tölt be a hit. Nem véletlen tehát, hogy az egyházi rendezvények kiemelkedő szerepet kaptak a svábok letelepedésének háromszáz éves évfordulója alkalmából, május 18. és 20-a között rendezett ünnepségeken is. A katolikus identitás fontosságát nem csak a szombati állófogadás emelte ki, hanem a vasárnap délelőtt fél tizenkettőtől, a nagykárolyi Kalazanci Szent József templomban Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök által bemutatott szentmise is.